XVII. tétel: Az első világháborútól a
nagy gazdasági világválságig
(1914-1929)
A, Melyek voltak az első világháború okai? Hogyan készültek fel a
háborúra az európai hatalmak?
Mutassa be a háború menetét
1914-1916 között!
Az első világháború előzményei, kezdete:
1, A háború előzménye:
- a nagyhatalmi átrendeződés
a 19-20. század fordulóján
- a nagyhatalmi erőegyensúly
felborulása (Németország és az Osztrák
- Magyar Monarchia új céljai)
- eltérő gazdasági érdekek,
- a katonai szövetségek
kialakulása (központi hatalmak, antant)
- a hadseregek
modernizálása.
- a helyi válságok sorozata
2, Az
erőviszonyok:
a) A központi hatalmak
egy tömbben helyezkedtek el, ez könnyítette a csapatok mozgását, de az
ellentámadást is megkönnyítette.
b) Németország
rendelkezett a legerősebb hadsereggel, de erőtartalékai végesek voltak, képes
volt a többfrontos háborúra.
3, A
háború kirobbanása:
- a háborús ürügy ("casus
belli") a szarajevói merénylet: 1914.
június 28-án Gavrilo Princip szerb anarchista meggyilkolta
(lelőtte) az Osztrák-Magyar Monarchia
trónörökösét: Ferenc
Ferdinándot és feleségét.
- a Monarchia ultimátumot
(felszólító jegyzéket) küldött Szerbiának, de a szerb kormány ezt nem
fogadta el.
- a 2 katonai szövetség tagjai
kölcsönösen hadat üzentek egymásnak, ezzel a helyi konfliktus világméretűvé
vált.
-
minden országban megindult a szélsőséges nacionalista propaganda.
à a németek villámháborút terveztek. (Schlieffen-terv)
4, A frontok
kialakulása:
a) A nyugati front:
- Németország villámháborúval
akarta elfoglalni Franciaországot.
- 1914.augusztus: a
németek lerohanták Luxemburgot, Belgiumot. Két irányból rátörtek Franciaországra.
- Szeptemberben a Marne
folyónál lezajlott ütközetben kialakult az állóháború.
- Novemberben a helgolandi
tengeri csata után a német flotta beszorult a kikötőkbe.
b) A keleti front:
- augusztus végén az
oroszok váratlan erejű támadást indítottak Galíciában és Kelet-Poroszországban.
- a németek
augusztusban Tannenberg-nél, szeptemberben a Mazuri-tavaknál
legyőzték az oroszokat.
- Galíciát elfoglalták
az oroszok, a Monarchia hadserege csak német segítséggel tudta őket
megállítani a Kárpátoknál
à
itt is állóháború alakult ki. (Przemysl lengyel városban)
c) Az Európán kívüli frontok:
- augusztusban Japán
megtámadta Németország távol-keleti gyarmatait.
- októberben Törökország
hadba lépett a központi hatalmak oldalán, új frontok nyíltak a Közel-Keleten
(a Kaukázusban, Mezopotámiában,
Palesztinában) és a Dardanelláknál.
5, A
villámháború terve kudarcba fulladt:
- állóháború alakult
ki. Új szövetségesekre, új stratégiákra volt szükség.
Az
I. világháború menete:
1, Az áttörési kísérletek (1915-1916):
- a nyugati fronton
kezdetben nincs változás,
- 1915 februárjában kudarcba
fulladt az angolok partra szállási kísérlete Gallipolinál.
- márciusban a központi
hatalmak áttörték a keleti frontot Gorlicénél.
- 1915 májusában a
londoni egyezménynek megfelelően Olaszország az antant oldalán belépett
a háborúba, megnyílt
a déli front az Isonzó és Piáve
folyóknál
- 1915 októberben Bulgária
hadba lépett a központi hatalmak oldalán, válaszul az antant partra
szállt Görögországban
- Az összehangolt német - bolgár –
osztrák - magyar támadás következtében Szerbia összeomlott. à megszűnt az álló-háború.
- 1916 februárjában a németek megtámadták Verdunt, de
a franciák óriási véráldozattal megvédték az erődöt
(ez volt a “verduni
vérszivattyú”): több, mint 600 ezer ember halt meg.
- 1916. májusában a
Monarcia ellentámadást indított Isonzónál. (Olaszországban).
A németek a jütlandi
tengeri csatában vereséget szenvedtek.
- 1916. júniusában a Bruszilov-offenzíva a keleti fronton
visszafoglalta a központi hatalmak által elfoglalt területeket
(orosz ellentámadás)
- júliusban elakadt
az antant-támadás a Somme folyónál.
- augusztusban a bukaresti
egyezménynek megfelelően a románok megtámadták Erdélyt. Német
segítséggel a Monarchia
csapatai ellentámadásba
mentek át à Románia nagy része megszállás alá került.
(Romániának ígérték
Erdélyen kívül Bukovinát, a Bánságot és Kelet-Magyarországot)
Románia és az antant egyezséget kötött.
- A központi hatalmak nem tudták katonai sikereiket politikai
eredményekre váltani. Az elhúzódó háborúk során a kezdeményezés
az antant kezébe ment át.
2, A háború új vonásai:
a) a technika háborúja:
- gépfegyverek,
aknavetők használata
- tank, repülőgép,
tengeralattjáró, léghajó (Zeppelin) megjelenése
- először használtak
harci gázt. (1915-ben Ypern mellett.)
b) Állóháború (lövészárok-háború): a
szembenálló felek kiépített harcállások védelmében folytatnak hadi
tevékenységet.
c) Átalakul a hátország
szerepe:
- a gazdaságot
haditermelésre állították át.
- növekvő létszámban
foglalkoztatták a nőket és a gyerekeket.
- bevezették a központi
elosztást (jegyrendszer)
3, Háborúellenes fellépések:
- A kezdeti lelkesedést
és a nacionalista propagandát kiábrándulás követte.
A háború a hátország
életét is felforgatta, a nélkülözések és a veszteségek megérlelték a békevágyat
. Tüntetéseken,
háborúellenes konferenciákon követelték a háború befejezését.
4, Fordulat a háború menetében:
a) 1917. áprilisában
az USA hadba lépett az antant oldalán. Ürügye: a Lusitánia
elsüllyesztése és a Zimmermann- távirat
(A Lusitánia egy brit
hajó volt), amelyben Mexikót az elveszett
területek visszaszerzésére bíztatták.
- Oka: a korlátlan tengeralattjáró-háború meghirdetése Németország
részéről sértette az USA érdekeit.
à minden kereskedelmi hajót elsüllyesztettek.
- az USA gazdasági kötődése az antant országokban (főleg Angliához)
- özönlött az amerikai
katona és fegyver Európába.
b) A hadi események mégis a
központi hatalmak számára kedvezőek. Az antant tavaszi offenzívája a nyugati
fronton sikertelen.
- 1917 októberében
a Monarchia csapatai a déli fronton áttörték az olasz védelmi vonalat (caporettói
áttörés),
az olaszok a Piavénál
építették ki az új védelmi vonalat.
- a keleti fronton a
Kerenszkij-offenzíva összeomlott, a szovjethatalom különbékét kötött Németországgal.
(1918. március 2.,
Breszt-Litovszk), majd angol-francia támadás indult Oroszország
ellen.
c) Wilson amerikai
elnök 1918. január 8-án nyilvánosságra hozta a béketervét. (14
pont)
- a fegyverkezés
korlátozása,
- a tengerek és a
kereskedelem szabadsága,
- a népek joga: az
önrendelkezés,
- nemzetközi szervezet
létrehozása a konfliktusok békés rendezésére.
5, A háború lezárása:
a) 1918 márciusában
átfogó német támadás indult Ludendorff vezetésével a nyugati fronton. Az előrenyomulást a
II. marne-i
csatában megállították (Foch
marsall), majd az antant ellentámadásba ment át. Augusztus 8-án az
antant újabb támadást indított,
a német front összeomlott
(a német sereg “fekete napja”)
b) megindult az antant
támadás a Balkánon Franchét d’ Esperey vezetésével: a túlerő
miatt szeptember 29-én Bulgária, október 30-án
Törökország fegyverszünetet kért.
c) az olasz fronton a
Monarchia magára maradt, a piavéi olasz támadás után november 3-án
kapitulált (megadta magát),
- összeomlott Németország
minden szövetségese.
d)
a német hadvezetés november 11-én a compiegne-i erdőben aláírta a
fegyverszünetet. à Az első világháború véget ért.